Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...megítélésük azonos, és valójában a (9) bekezdés is úgy értendő véleményünk szerint, mintha szervezet mellett személyre is utalna a jogszabály. Nincs tehát különbség a két megoldás között, a bevonásnak közvetlenül az ajánlattevő által kell megtörténnie, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számáraerőforrást nyújtó szervezet– három évnél nem régebben súlyos, jogszabálybanmeghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokbaütköző cselekedetet követett el;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...szerint módosított időpontban nemtörtént meg, az ajánlatkérő – a késedelemmel kapcsolatban a közbeszerzésitörvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett -haladéktalanul köteles az eljárás eredményét vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...törvény -mint láthattuk – külön foglalkozik az ajánlat jogintézményével, amely különös,egy adott jogterületre vonatkozó konkrét jogszabály, tehát közbeszerzési ügybenannak rendelkezéseit kell elsődlegesen figyelembe venni – a jogalkalmazásialapelvek értelmében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.