Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...12. §-ának (3) bekezdése több ajánlattevő árbevételének összességére érti ugyanezt. A kifejezés nem pontos, hiszen a számviteli jogszabályok valóban nem alkalmazzák ezt a kifejezést, de megállapítható, hogy közbeszerzési értelemben az árbevétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó – erről szóló -nyilatkozattal;– saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerintibeszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti országjoga előírja közzétételét);–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhezszükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet akülön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által azágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Alvállalkozás, erőforrás árajánlat "beajánlása" esetén

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban valamely ajánlattevő, nagykereskedő beajánlja cégünk termékeit a tőlünk kapott árajánlat alapján, akkor mi ebben az esetben alvállalkozónak vagy erőforrásnak minősülünk?
Részlet a válaszából: […] ...erről szóló -nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás)fennállásáról szóló igazolással;– a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójánakbenyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírjaközzétételét);–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...erről szóló -nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás)fennállásáról szóló igazolással;– a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójánakbenyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírjaközzétételét);–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...erről szóló – nyilatkozattalvagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szólóigazolással;– a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójánakbenyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírjaközzétételét);–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírássalellátott elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat;– kizárólagos jog jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...törvény -mint láthattuk – külön foglalkozik az ajánlat jogintézményével, amely különös,egy adott jogterületre vonatkozó konkrét jogszabály, tehát közbeszerzési ügybenannak rendelkezéseit kell elsődlegesen figyelembe venni – a jogalkalmazásialapelvek értelmében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.