Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...12. §-ának (3) bekezdése több ajánlattevő árbevételének összességére érti ugyanezt. A kifejezés nem pontos, hiszen a számviteli jogszabályok valóban nem alkalmazzák ezt a kifejezést, de megállapítható, hogy közbeszerzési értelemben az árbevétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésieljárások közül a nyílt eljárás a közbeszerzés "alapeljárása", tárgyalásoseljárásra pedig csak kivételes esetekben, a jogszabályban előírt körülményekteljesülése esetén van mód. Abban az esetben viszont, ha a tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírássalellátott elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat;– kizárólagos jog jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.