Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...is vizsgálni kívánja, amire viszont nincs jogosultsága, hiszen ez egyértelműen a nyilvántartást vezető hatóság kógens jogszabályokon alapuló jogköre. Az ilyen megfogalmazású előírással az ajánlatkérő maga juttatja kifejezésre, hogy szerinte sem indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...mely semmilyen módon nem utal a szerződésre:Az előminősítési hirdetményt a hirdetmények mintájáról és egyes tartalmi elemeiről szóló jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni és közzétenni. Az előminősítési hirdetmény tartalmazza különösen:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...köti. Csak a beszerzés tárgyára és a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek tekintetében ír elő követelményeket a Kbt. A jogszabály a módosítások jelentőségét nem definiálja, ahogyan azt sem pontosítja, hogy mit kell olyan módosításnak tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a (4) bekezdés, mely szerint csak az öt ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő tehet ajánlatot.Az előzőekben hivatkozott jogszabályi előírások a következők:– ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
Részlet a válaszából: […] ...haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket – Kbt. 104. §-ának (7) bekezdése.Fenti jogszabályhely azonban azt a helyzetet írja le, amikor az ajánlatkérőnek van beszerzési igénye, de azt nem a keretmegállapodáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás feltételrendszere egyes beszerzési tárgyak tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 122. §-a eleve "igényli", hogy az ajánlatkérő csak kkv-t hívjon meg az eljárásba, ezért az elő­feltétel vizsgálata nélkül nincs lehetőség az eljárásban történő részvételre. Amennyiben mégsem kkv lesz az ajánlattevő, annak közvetlen következménye egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Ajánlattevők száma tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány ajánlattevőt kell meghívni? Ha csak egy ajánlat érkezik, és az érvényes, az eljárás érvényes, vagy új eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és adokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek, és szükség szerint alkalmazza a 67-70. §-t. Azonnyilatkozatokra, dokumentumokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...esetben avállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül – (1)–(6) bekezdések.A vállalkozások kapcsolatairól részletesen szól ajogszabály, továbbá a korábbiakban ismertetett 3. § szerinti bevételi és munkavállalóiadatok kiszámítását is részletesen közli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] ...kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételifelhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek. A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelőenkell megítélni a részvételre jelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2