Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként vagy az ajánlattevőként szerződő fél, a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni azajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározottminta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.Fentiek alapján tehát akár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] ...nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc -építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást különjogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le,hatvan – napnál hosszabb időtartamban.Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben ahelyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatásiprogramokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatalrészletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben nem, akkor a közbeszerzési törvény 300.§ (7) bekezdésének alkalmazása során az alábbiakra juthatunk. A hivatkozott jogszabályhely szerint az egyszerűközbeszerzési eljárásban a törvény 21-25. és 26-28. címének, valamint 32.címének a (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása előtt szabadmérlegelés alapján – azokat az eseteket kivéve, amikor a Kbt. vagy másjogszabály az elbírálás szempontjaként kizárólag az összességében legelőnyösebbajánlat kiválasztását teszi lehetővé –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a teljesítés határidejét;– a teljesítés helyét;– az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőlega vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;– a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– az ajánlatok bírálati szempontját (Kbt. 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe úgy, hogy ezzel csupán egyetlen ajánlattevő maradhat versenyben.Rátérve a Kbt 8. §-ának rendelkezéseire, az említett jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.