Nyilatkozattétel felszámolási eljárás vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő a kizáró oki nyilatkozatban azt követeli meg, hogy felszámolási eljárás ne induljon cégünk ellen. Egy tanácsadó szerint ez érvénytelenségi ok, más szerint kizáró ok. Egyáltalán van-e lehetőség ezt előírni, amikor a Kbt. 62. §-a nem így fogalmaz? Hamis adatszolgáltatást eredményez-e, ha mégis lenyilatkozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás megindítása vonatkozásában jogbizonytalan helyzetben valóban nem felel meg a valóságnak. Ebben az esetben javasoljuk egyszerűen a jogszabályi hivatkozás ismertetését a nyilatkozatban, mely kizárólag a 62. § (1) bekezdés c) pontjára utal részletes szöveg nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...törvény -mint láthattuk – külön foglalkozik az ajánlat jogintézményével, amely különös,egy adott jogterületre vonatkozó konkrét jogszabály, tehát közbeszerzési ügybenannak rendelkezéseit kell elsődlegesen figyelembe venni – a jogalkalmazásialapelvek értelmében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.