Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai ajánlat módosítására, különösen a szakmai ajánlat módosításának tilalmára szigorú szabályok találhatóak a jogszabályban [pl. Kbt. 55. § (7) bekezdés, Kbt. 81. § (11) bekezdés], azonban a szakemberre vonatkozó értékelési szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben igazolni tudja a kizáró ok fennállását. Ez valóban nem teljesen egyértelmű helyzet, hiszen egyszerűbb lenne, ha mindezt jogszabály tenné egyértelművé, jelesül, hogy amennyiben azonos a tulajdonosi kör, úgy a két érintett kizárható.A 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró okoknál az a trend figyelhető meg, hogy egyre több esetben az ajánlatkérőnek mérlegelési lehetőséget biztosít a jogszabály. Ez a helyzet a 62. § (1) bekezdés c) pontja esetében is. Eredetileg egy kötelező kizáró okot szabályoz a Kbt., melynek vonatkozásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 19. § (1) bekezdés c) pontjában valóban az árbevétel előírását részletezi, azonban b) pontjában arra a számviteli jogszabályok szerinti beszámolóra utal, mely a mérleg is lehet, és melynek tartalma vonatkozásában írható elő alkalmassági követelmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...verseny megteremtése olyanok között, akik ténylegesen is képesek teljesíteni.Fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok alapján nem minősül kizáró oknak a közbeszerzésben a gazdasági társaság pénzforgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Az öntisztázás új szabálya

Kérdés: Szükséges-e, hogy az öntisztázás során elismerje az ajánlattevő, amit tett, vagy lehetősége van arra, hogy peres eljárásban védje érdekeit, párhuzamosan az öntisztázással? Van változás ennek megítélésében vagy szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás sem zárja ki, másrészt attól független a gazdasági szereplő megbízhatóságának megítélése. Az öntisztázásra vonatkozó jogszabályváltozás nem ezt a kérdést érintette, hanem egy kiegészítést, mely lehetővé teszi az ajánlattevő számára az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

A Kbt. új, 62. § (1a) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Mit jelent a Kbt. új, 62. § (1a) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...valamely helyzet fennáll, amennyiben az ajánlatkérő megállapította, hogy – az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve – az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére.A 2021...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni (...).A (3) bekezdés szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen az ajánlat, különösen ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2