Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...a feltöltött dokumentumot.A Kbt. 41/A. § (1) bekezdése értelmében, ahol a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...okok között először a nem megfelelő jogutódlás szerepel a Kbt. 143. § (1) bekezdésében, amely csak lehetőségként került a jogszabályba, azaz alkalmazása nem kötelező.A 143. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...megítélésük azonos, és valójában a (9) bekezdés is úgy értendő véleményünk szerint, mintha szervezet mellett személyre is utalna a jogszabály. Nincs tehát különbség a két megoldás között, a bevonásnak közvetlenül az ajánlattevő által kell megtörténnie, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...megjelölésével nyilatkozzon. A bíróság álláspontja szerint nem tartozik a közbeszerzési eljárás során a hiánypótlás körébe a jogszabály értelmezésével kapcsolatos felhívás, csupán az ajánlati felhívással összefüggő hiányosságok pótlása. A hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a becsült érték kiszámítása során az egy beruházásért járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...határozatbanmegállapított, és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvényszerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.2009. július 22-én az alábbi változások léptek hatályba:Az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak van helye.A (2) bekezdés értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.