Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértést követett el. Az alkalmasság vonatkozásában a kapacitást biztosító szervezet cseréje kapcsán erre kifejezetten ki is tér a jogszabály az alábbiak szerint:Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.A Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a jogszabály nem akadályozza meg, hogy a teljesítés során változzon a korábban bejelentett alvállalkozók személye. A kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet legyen felelős úgy, hogy a szerződés az ajánlattevővel áll fenn.A Kbt. 65. §-ának (9) bekezdése értelmében a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] ...fenn nem állásáról az ajánlattevőnek csak nyilatkoznia kell, valamint az 56. § (1) bekezdésének kc) pontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell dokumentumot benyújtania – Kbt. 122. §-ának (1) bekezdése.A fenti Kbt.-szabályt ismétli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...vagy a teljesítés határidejét;– a teljesítés helyét;– az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőlega vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;– az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel nyelvét és azajánlatok benyújtásának címét;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Tanácsi tájékoztató figyelembevétele külföldi erőforrás esetén

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétett tájékoztató megkülönbözteti a kizáró okok igazolása tekintetében a hazai és a külföldi letelepedésűeket. Kérdés, hogy amikor alkalmasság igazolásánál külső erőforrásra támaszkodva (harmadik fél referenciájának használata) az erőforrás rendelkezésre állása mellett csak a kizáró okokról kell közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozni – a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okokról adott nyilatkozat –, akkor ezeket a tanácsi tájékoztatókat bármilyen módon figyelembe kell-e venni abban az esetben, ha az alkalmasság igazolásához ajánlattevőként külföldi letelepedésű cég nyilatkozatát vesszük igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének – a letelepedéseszerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályaialapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;– korábbi – három évnél nem régebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...jogerősközigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyibírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el.Mivel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényés egyes kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] ...jogerős közigazgatási,illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagybefizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el) hiányátigazoló, OMMF-től, illetve a Magyar Bányászati Hivataltól származó igazolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Igazolási kötelezettség 2007. január 1-je előtt

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontja csak 2007. január 1-jén lép hatályba, addig nem szükséges például közjegyző előtt tett nyilatkozatban igazolni a kizáró okok fenn nem állását? Röviden: a 60. § (1) bekezdése melyik alpontokig terjed ki, ehhez képest mit kell 2007. január 1-jéig igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének – a letelepedéseszerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályaialapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;– korábbi – három évnél nem régebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének – a letelepedéseszerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályaialapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;– korábbi – három évnél nem régebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
1
2