A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell történnie, melynek korlátait a jogszabály tartalmazza.A 141. § (2) bekezdés alapján szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: A D.368/2019. ügyben az ajánlatkérő építési beruházás keretében kívánt telepíteni új gépészeti rendszert. Miért nincs nagyobb szabadsága az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgy minősítésében, amikor műszaki értelemben lehet akár építési beruházásról is beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...részéről:– az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;– építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...köti. Csak a beszerzés tárgyára és a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek tekintetében ír elő követelményeket a Kbt. A jogszabály a módosítások jelentőségét nem definiálja, ahogyan azt sem pontosítja, hogy mit kell olyan módosításnak tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot nem tett, amelynek alapján az ajánlata a Kbt. 71. § (8), (9) bekezdésére, és a Kbt. 81. § (11) bekezdésére figyelemmel jogszabályba ütközik, így az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. Ezt a döntést a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet legyen felelős úgy, hogy a szerződés az ajánlattevővel áll fenn.A Kbt. 65. §-ának (9) bekezdése értelmében a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő akár több építési engedélyt is kaphat egy adott építményre, ebben az esetben a részekre bontás engedélyezett.A jogszabályi definíciók és meghatározások egyike sem alkalmazható önmagában, ezért érdemes segítségül hívni a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...alól is kivételt képez, és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a külön törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásokra vonatkozó szabályok az alábbiakbantérnek el a Kbt. 18. § (2) bekezdésének főszabályától. Az előzőek szerintijogszabályhelyben szereplő egybeszámítási szabály így fogalmaz: azajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lépett:"A keretmegállapodásos eljárás második részében azajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor külön jogszabálybanmeghatározott minta szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni azajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 95-96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2