Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...tudja biztosítani az e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy– az EKR több napon keresztül fennálló – jogszabályban meghatározott – üzemzavara miatt a 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lépett:"A keretmegállapodásos eljárás második részében azajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor külön jogszabálybanmeghatározott minta szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni azajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 95-96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...– ha a (2) bekezdés szerintifeltételek fennállnak – egymással akkor is egybe kell számítani, ha többépítménnyel kapcsolatosak.Az utalt jogszabályhely (6) bekezdése értelmében a (2)bekezdéstől eltérően a becsült érték kiszámítása során más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...[16. § (1) bekezdés];– a 17/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást – lásd akövetkező bekezdést.A szóban forgó jogszabályhely (2) bekezdése értelmében azajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonirészesedéssel rendelkezik;– az előző pontokban meghatározott személy hozzátartozója.A jogszabályhely (2) bekezdése kimondja, hogy nem kellalkalmazni az első bekezdést abban az esetben, ha az ajánlatkérő nevébeneljáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Pályázathoz készített honlap elérhetőségének megadása

Kérdés: Ajánlatkérőként készítettem egy oldalt, amit mindig aktualizálok a tervezési tenderrel kapcsolatban. Természetesen ennek az oldalnak az elérhetőségét csak kollégáknak adnám meg. A problémám a következő: felhívták a figyelmemet arra, hogy ha publikussá teszem ezt az oldalt, rákereshetnek bármelyik keresővel. Nem tudom, hogy ez mennyire engedélyezett, vagy ütközik-e valamilyen jogszabályba? Ezzel kapcsolatban kérném segítségüket.
Részlet a válaszából: […] Az a tény, hogy tervezési szolgáltatás beszerzésére irányulóeljárás kerül lefolytatásra, természetesen nem titkos – akár az azzalkapcsolatos felhívás is közzétehető a honlapon. Azonban a kapcsolódó anyagok, arésztvevők, a dokumentációt megvásárlók adatai, anyagai, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Dokumentáció ellenértékének vizsgálata

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást nyújtó szervezet, valamint– a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított szervezet.Az említett jogszabályhely (2) bekezdése szerint az eljáráskezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. § (2)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.