10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján
Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
2. cikk / 10 Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén
Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
3. cikk / 10 Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén
Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
4. cikk / 10 Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában
Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
5. cikk / 10 E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
6. cikk / 10 További ajánlattevők meghívása eredménytelen nyílt eljárást követően
Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?
7. cikk / 10 Ún. érdemi változtatásnak számító mennyiség
Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)
8. cikk / 10 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
9. cikk / 10 Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
10. cikk / 10 Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél
Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
