Szakmai tapasztalat mint értékelési szempont árubeszerzés esetén

Kérdés: Árubeszerzés esetén a szakember szakmai tapasztalata megjelölhető értékelési szempontként?
Részlet a válaszából: […] ...az értékelési szempontok kiválasztása során figyelembe kell venni. A közbeszerzési végrehajtási rendeletek, illetve az ágazatszakmai jogszabályok tartalmazhatnak további előírásokat [pl. a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Szerződésszegés – alvállalkozói adatszolgáltatás elmulasztása

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogi eszközökkel élhetünk, ha az ajánlattevő a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti, az alvállalkozót megillető ellenszolgáltatásra vonatkozó adatokat nem adja át részünkre?
Részlet a válaszából: […] ...betartására, a polgárjogi jogkövetkezmények alkalmazása a szerződéses feltételek meghatározásán keresztül.A Kbt. mögöttes jogszabályaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...való megfelelés esetében is elfogadja. Azaz az egyenértékűséget, amennyiben a műszaki tartalom elég pontos, ennek megfelelően érti a jogszabály."46. § (4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásban minél több gazdasági szereplő vehessen részt, és minél több érvényes ajánlat versenyezhessen egymással. A jogszabályszöveg alapján az a következtetés vonható le, hogy a részajánlattétel lehetőségének biztosítása vagy kizárása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...felhívást maradéktalanul teljesítette. A kérdés megválaszolásához a Kbt. 71. § (1) és (2) bekezdéséből célszerű kiindulni.E jogszabályhely szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Jelentkezési szakaszban megjelölt konzorciumi partner cseréje, visszalépése

Kérdés: Milyen lehetőségünk van adott eljárás jelentkezési szakaszában megjelölt konzorciumi partner cseréjére? Esetleg a partner milyen indokkal léphet vissza?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá kerül, úgy az ajánlattevő cseréjére hiánypótlás keretében nincs lehetőség. Ebben az esetben az ajánlat érvénytelen. A jogszabály részletesen utal a nyertes ajánlattevőként történő alanyváltozásra, kevés mozgásteret hagyva az érintetteknek. A Kbt. 139...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...köti. Csak a beszerzés tárgyára és a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek tekintetében ír elő követelményeket a Kbt. A jogszabály a módosítások jelentőségét nem definiálja, ahogyan azt sem pontosítja, hogy mit kell olyan módosításnak tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Hivatkozás a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kapott tájékoztatásra az EKR-ben

Kérdés: Ha a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kérdezek, hivatkozhatok a válaszra az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...stb.) adott támogatási információk nem minősülnek jogi vagy közbeszerzési tanácsadásnak, és nem tekinthetőek az EKR vagy a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos hivatalos állásfoglalásnak. A támogatás célja a rendszer alkalmazása során nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...a (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható – ahol a közbeszerzési törvény, vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen az ajánlat, különösen ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2
3
5