Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;– az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget az eljárás lefolytatására, vagy a feltételes eljárás esetében történő rugalmasabb visszalépést is részletezi a jogszabály.Amelyre azonban nem tér ki részletesen, csak utal rá az alábbi, 53. §-ának (7) bekezdésében, az az egyéb okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételekteljesülési ütemére figyelemmel – vállalható, és kifizetések is – kivéve ajogszabályon, bírósági, illetve közigazgatási jogerős határozaton alapulókötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben nem, akkor a közbeszerzési törvény 300.§ (7) bekezdésének alkalmazása során az alábbiakra juthatunk. A hivatkozott jogszabályhely szerint az egyszerűközbeszerzési eljárásban a törvény 21-25. és 26-28. címének, valamint 32.címének a (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett és több kérdést tartalmaz, ezértkérdésenként adjuk meg a választ.A kérdés első része vonatkozásában: részajánlattételmegengedése esetén, a Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek meg kell jelölnie az ajánlati felhívásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.