Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi Kbt. 98. § (2) bekezdésben jelölt kizárólagos jog szabadon értelmezhető, mert nem jelenik meg a kizárólagos jog mellett a "jogszabályban vagy hatósági határozatban - az EUMSZ-szel összhangban - meghatározott" kitétel a kizárólagos jog mellett, mint például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Kapacitást biztosító által bevont szakemberek mint alvállalkozók

Kérdés: Az ajánlatkérő azt kéri tőlünk, hogy alvállalkozóként vonjuk be azokat a szakembereket, akik a kapacitást biztosító által kerülnek bevonásra. A szakemberek a kapacitást biztosító szervezet munkatársai. Meg kell ezt tennünk?
Részlet a válaszából: […] ...felvetés, melynek a jogszabályi alapjait az alvállalkozó definíciójából kiindulva érdemes vizsgálni. Az alvállalkozónak az ajánlattevő által közvetlenül bevontan kell részt vennie a teljesítésben az alábbiak szerint:A Kbt. 3. §-ának 2. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének terjedelme

Kérdés: Cégünknek egyes eljárásoknál kapacitást nyújtó szervezetet kell igénybe vennie referencia igazolására. Nyertes ajánlattétel esetén szükséges-e a kapacitást nyújtó szervezettől beszerezni az általunk megajánlott terméket (amire nekünk referenciát igazoltak), vagy a teljesítésbe való bevonásként elegendő mértékűnek számít, ha a kapacitást nyújtó szervezet szakmai tanácsot ad, üzembe helyez, szervizszolgáltatást nyújt, applikációs feladatokat ellát stb. bizonyos értékben?
Részlet a válaszából: […] ...szerepvállalást feltételez, semmilyen módon nem a termék biztosítását értjük alatta. A (9) bekezdésben pedig kifejezetten arra utal a jogszabály, hogy referenciákra vonatkozó követelmény teljesítése során az adott szervezetnek olyan mértékben kell részt vennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...megítélésük azonos, és valójában a (9) bekezdés is úgy értendő véleményünk szerint, mintha szervezet mellett személyre is utalna a jogszabály. Nincs tehát különbség a két megoldás között, a bevonásnak közvetlenül az ajánlattevő által kell megtörténnie, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Alvállalkozó és erőforrás elhatárolása az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi a lényegi különbség az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet között?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésénekidőtartama alatt – új Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése.A hivatkozott jogszabályi rendelkezés azt jelenti, hogyerőforrást nyújtó szervezetként olyan gazdasági szereplőt lehet majdmegjelölni, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Együttes megfelelés alkalmassági minimumkövetelményeknek

Kérdés: Igaz-e, hogy a Kbt. szerinti keretszerződés alapján nem minősülhet alvállalkozónak az a cég, amely a szerződés teljesítésében a Kbt. 69. §-ának (8) bekezdése szerint közreműködik, és 10 százalék alatt alkalmasságot is igazol? Milyen jogszabályhely értelmezhető így?
Részlet a válaszából: […] A törvény 69. §-ának (8) bekezdése a következők szerintfogalmaz: az (5) bekezdésen kívüli alkalmassági minimumkövetelményeknek azajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt is megfelelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljenaz ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozójogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nemlehet a hiánypótlással végrehajtani:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Alkalmasság igazolására alvállalkozóként igénybe vett gyártó minősítése

Kérdés: Ajánlattevő Magyarországon elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat, melynek során a külföldi gyárak termékeit igyekszik értékesíteni. A törvénymódosítás fényében egyértelművé vált, hogy a teljesítés során igénybe venni kívánt gyártó nem minősül alvállalkozónak. Értelmezésünk szerint ez akkor is így van, ha a gyártótól származó teljesítés értéke a 25 százalékot meghaladja, vagy akár annál nagyobb értékű, lévén hogy ki van emelve – kivételként – az alvállalkozók köréből. A gyártó révén azonban lehetőség van alkalmasság igazolására is, de ebben az esetben a gyártóra is vonatkoznak a (10 százalék feletti) alvállalkozókra érvényes szabályok. Éppen ezért, ha a beszerzés teljes nettó értékének 25 százalékot meghaladó része az alkalmasság igazolására igénybe vett – egyébként alvállalkozói körből kivételnek számító – gyártól származik, akkor a gyárral mint alkalmasság igazolására igénybe vett alvállalkozóval közös ajánlatot kellene tennünk a közbeszerzési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...így a gyártó bevonása a kérdésbenfeltett körülmények között csak közös ajánlattevőként képzelhető el.A fentiekben hivatkozott jogszabályhely, a Kbt. 70. §-ának(6) bekezdése értelmében, ha egy – a törvény 4. § 2. pontjának a)-d) alpontjaihatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabály értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Alvállalkozó gyártó, egyben forgalmazó ajánlattevő esetén

Kérdés: Terméket gyártó és forgalmazó cég esetében hogyan kell értelmezni az alvállalkozó fogalmát, tekintettel arra, hogy nagykereskedelmi tevékenysége révén több gyártó termékeit is forgalmazza? Ajánlattevőként hogyan jelenjen meg a gyártó, aki más vállalkozás termékét 10 százalék alatti vagy feletti mennyiségben bevonja a teljesítésbe, avagy az a nagykereskedő, aki saját termékei mellett mások áruit is forgalmazza? Ez esetben ők nem alvállalkozók?
Részlet a válaszából: […] ...köt majd szerződést – kivéve ha a szervezet (személy) tevékenységét ún. kizárólagos jog alapján végzi. (Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet [személy] jogosultsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.