Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához először is a felhívás tartalmának módosítására vonatkozó jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti elektronikus kommunikáció az EKR-en keresztül történik. A hivatkozott rendelkezés a Kbt. vagy a felhatalmazása alapján alkotott jogszabály számára lehetővé teszi, hogy az általánostól eltérő jellegű szabályozást vezessen be, ilyen azonban a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni (...).A (3) bekezdés szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul."A döntések még a 2019. április 1-jét megelőző jogszabályra utalnak, mely az alábbiak szerint változott:Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése: az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...esetben kerülhet meghívásra a későbbiekben egyéb érdekelt a Kbt. 154. §-ának (1b) és (1c) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések az alábbiak:– az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen;– a hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Igazolás számviteli beszámolóval

Kérdés: Köteles vagyok-e a mérleget becsatolni, ha az ajánlatkérő kéri?
Részlet a válaszából: […] ...Ennekmegfelelően tehát nem kell az ajánlattevőnek becsatolnia a mérlegét,eredménykimutatását, hanem elegendő utalnia a vonatkozó jogszabályi háttérre.Ugyanez a helyzet akkor, amikor az ajánlatkérő kifejezetten kéri a vonatkozóinformációt, annak ellenére, hogy ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […] ...határozatbanmegállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvényszerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, vagy – 15. §-a (5) bekezdés f) pont fb) alpontjábanmeghatározott, két évnél nem régebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...– Kbt. 73. §-ának (1)-(3) bekezdései.A szerződés nyilvánosságára egyértelműen vonatkozik továbbáa Kbt. 99/A. §-a.Az említett jogszabályhely (2) bekezdése értelmében aszerződés – a 73. § (1) bekezdés szerinti részei kivételével, feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...során az ajánlatkérőnek meg kellvizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kellmegítélni az ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
1
2
3