A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga a megállapodás irányadó, és a jogszabályokra támaszkodó jogértelmezés számára akkor nyílik tér, ha a szerződés nem, vagy esetleg törvénybe ütköző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...mely semmilyen módon nem utal a szerződésre:Az előminősítési hirdetményt a hirdetmények mintájáról és egyes tartalmi elemeiről szóló jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni és közzétenni. Az előminősítési hirdetmény tartalmazza különösen:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
Részlet a válaszából: […] ...haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket – Kbt. 104. §-ának (7) bekezdése.Fenti jogszabályhely azonban azt a helyzetet írja le, amikor az ajánlatkérőnek van beszerzési igénye, de azt nem a keretmegállapodáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a becsült érték kiszámítása során az egy beruházásért járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lépett:"A keretmegállapodásos eljárás második részében azajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor külön jogszabálybanmeghatározott minta szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni azajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 95-96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...nincs szükség szerződéstervezet készítésére azajánlatkérő részéről.Változnak az egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályokjogszabályi hivatkozásai is, melyeket megfelelően kell alkalmazni az eljáráslebonyolítása során.Az ajánlattételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kbt.-változások – 2010

Kérdés: Az idei évben milyen időpontokkal és mely részében (részeiben) változott a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) etörvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról különjogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá aszerződést (megállapodást) nem kötötte meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...Ítélőtáblajár el.)[A fentiekben ismertetett eljárásfajta a gyakorlatbanmeglehetősen gyorsítja a törvénytelenségek orvoslását kirívó jogszabálysértésekesetén.A fentiekhez szorosan kapcsolódó említett rendelkezések akövetkezők:A Kbt. 306/A. § (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – amiegyébként rendkívül sok gyakorlati problémát vet fel. [A Kbt. 4. §-ának 13. pontja értelmében kizárólagos jog:jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozottszámú szervezet (személy) jogosultsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
2
3