Nyilatkozat ajánlat fenntartásáról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján kéri fel az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására, akkor az ajánlattevőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell ajánlatuk fenntartásáról, vagy ebben az esetben is irányadó a Kbt. 70. § (2) bekezdésének azon fordulata, miszerint "ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja"?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 70. §-a vonatkozásában valóban kérdésként merül fel a (2) és a (2a) bekezdés viszonyának értelmezése. A jogszabály az alábbiak szerint szól:"70. § (2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet a válaszából: […] ...teszi szükségessé a joggyakorláshoz, tényállás tisztázásához, döntés meghozatalához tárgyalás tartását. Egy olyan esetet említ a jogszabály, amikor kifejezetten nem tartható tárgyalás a referencia értelmezése kapcsán. Tárgyalás hiányában minden érdemi nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció – ha a közbeszerzési törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik – az EKR-ben történik.Nincs lehetőség figyelembe venni a jogosult által nem az EKR-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...A kérelemben megjelöli a vitatott ajánlatkérőiintézkedést, döntést, és azt, hogy szerinte mit kellett volna tennie, továbbámilyen jogszabályi rendelkezést sértett az ajánlatkérő, és ez ellen milyendöntést kér a jogorvoslati szervtől. Célszerű, ha közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.