Eredményhirdetés halasztása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...szerint módosítottidőpontban nem történt meg, az ajánlatkérő – a késedelemmel kapcsolatban aközbeszerzési törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következményekviselése mellett – haladéktalanul köteles az eljárás eredményét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...szerint módosított időpontban nemtörtént meg, az ajánlatkérő – a késedelemmel kapcsolatban a közbeszerzésitörvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett -haladéktalanul köteles az eljárás eredményét vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Írásos eredményhirdetés

Kérdés: Az eredményhirdetés történhet kizárólag írásban?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell hívni az ajánlattevőket,továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – akülön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket(95. §);– az ajánlatkérőnek az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg körülménynek minősül a támogatásra irányulóigény el nem fogadása.Többletjogosultságot ad azonban a szabályozás a különjogszabályban meghatározott szervek képviselőinek, amely az ajánlatkérő támogatásbanrészesülő létéből ered. A szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzés tárgyát;– a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arrólvaló tudomásszerzésének időpontját;– a megsértett jogszabályi rendelkezést;– a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére [Kbt. 340. §-ának(2)-(6) bekezdése] irányuló indítványt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.