Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...köti. Csak a beszerzés tárgyára és a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek tekintetében ír elő követelményeket a Kbt. A jogszabály a módosítások jelentőségét nem definiálja, ahogyan azt sem pontosítja, hogy mit kell olyan módosításnak tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] ...pontosság érdekében kiemeljük, hogy a kérdésben jelzett jogszabályhely még a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben szerepel.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 81. §-ának (11) bekezdése hasonlóan fogalmaz, azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. A hiánypótlás során a 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...(a tárgyalások befejezésétől) számítottharminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást különjogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan– napnál későbbi időtartamban.A Kbt. igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...a Met. előírásainak nem felel meg az ajánlat,így automatikusan a Kbt. 74. §-ának alábbi lehetőségei közül az e) pontotalapul véve a jogszabályokban meghatározott feltételek nem teljesítése miattnyilváníthatja érvénytelennek az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...során az ajánlatkérőnek meg kellvizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kellmegítélni az ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...60. § (1) bekezdés szerinti kötelező kizáró okigazolásának alapja az eltiltás, mely a Kbt. 340. §-a szerint történhet. Ejogszabályhely tartalma a következő: a Közbeszerzési Döntőbizottsághatározatában megállapítja a jogsértés megtörténtét, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó valamely építési munka, illetve meglévő építményen végzettvalamely építési munka, részmunka kivitelezése, ha a külön jogszabálybanmeghatározott kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációval együttelkészült, vagy kivitelezése és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Átláthatósági biztos

Kérdés: Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?
Részlet a válaszából: […] ...ateljes közbeszerzési eljárásra (ideértve annak előkészítését is), valamint azannak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályok és a nyilvánosságkövetelményének érvényesülését.Az ajánlatkérő az átláthatósági megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése soránaz ajánlatkérőként szerződő fél – külön jogszabályban meghatározott feltételekszerint – köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr)útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2