Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához először is a felhívás tartalmának módosítására vonatkozó jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul."A döntések még a 2019. április 1-jét megelőző jogszabályra utalnak, mely az alábbiak szerint változott:Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése: az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a (4) bekezdés, mely szerint csak az öt ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő tehet ajánlatot.Az előzőekben hivatkozott jogszabályi előírások a következők:– ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a becsült érték kiszámítása során az egy beruházásért járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Saját eljárásrend jogszabályba ütközősége, eljárásrendminták

Kérdés: Saját eljárás esetén megállapítható-e, hogy maga az eljárásrend jogsértő? Ki állapítja meg és milyen szempontok szerint? Vannak eljárásrendminták valahol?
Részlet a válaszából: […] Két saját eljárásrendminta került nyilvánosságra. A Transparency International www.transparency.hu honlapján elérhető segédanyag érthetően, körültekintően írja le, miben lehet és miben nem lehet eltérni a főszabálytól. A www.kozbeszerzes.hu-n található, az NFM által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet megindító részvételi felhívást,kivéve a külön jogszabályban foglaltak szerint időszakos előzetes tájékoztatóttartalmazó hirdetménnyel meghirdetett és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága

Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
Részlet a válaszából: […] ...közös ajánlattevőként vehet részt azajánlattételben olyan ajánlattevő, akit az ajánlattevő nem hívott felajánlattételre.Az említett jogszabályhely (2) bekezdése szerint ugyanis, haaz árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillióforintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...[16. § (1) bekezdés];– a 17/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást – lásd akövetkező bekezdést.A szóban forgó jogszabályhely (2) bekezdése értelmében azajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltévehogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, különjogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.A két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Szerződés közzététele honlapon

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...szerződő fél a szerződés teljesítésénekelismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról – hajogszabály másként nem rendelkezik – legkésőbb az ajánlattevőként szerződő félteljesítésétől, vagy az erről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
1
2