Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni (...).A (3) bekezdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis akként rendelkezik, hogy a központosított közbeszerzési eljárásokban – a közbeszerzési törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kivételekkel – a központi beszerző szerv és a gazdasági szereplők között minden írásbeli kommunikáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...mellett annak szűkítése is hasonló jogkérdéseket vet fel a szerződés módosítása vonatkozásában, melyet a jövőben már az új jogszabályi környezet ismeretében kell egyedileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...az eredeti felhatalmazáson, gyakorlatilag a védett műhelyek nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat is. A hivatkozott jogszabály vonatkozó rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük.Ezt a rendeletet a Kbt. 17/A. §-ában meghatározott, a Kbt. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a becsült érték kiszámítása során az egy beruházásért járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...nincs szükség szerződéstervezet készítésére azajánlatkérő részéről.Változnak az egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályokjogszabályi hivatkozásai is, melyeket megfelelően kell alkalmazni az eljáráslebonyolítása során.Az ajánlattételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...[16. § (1) bekezdés];– a 17/C. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást – lásd akövetkező bekezdést.A szóban forgó jogszabályhely (2) bekezdése értelmében azajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...megindításakor a következő főbbrendelkezéseket kell figyelembe vennie:A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozójogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezéseiszerint jogorvoslatnak van helye.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt azajánlati felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletesszabályait külön jogszabály határozza meg. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnál atörvény 130. §-ának (8) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének – a letelepedéseszerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján– nem tett eleget, kivéve ha megfizetésére halasztást kapott;– korábbi – három évnél nem régebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2