Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] ...meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérni, meghallgatni a szakértőket, azonban a négy szakértelem egybehangzó támogatása a fentiek értelmében nem lehet feltétele a jogszabály szerint a döntés meghozatalának. Ezért van jelentősége az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatának, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...legalább egy olyan személy van,aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik – amelyre a válasz első részébentörtént utalás. Az utalt jogszabályhely (3) bekezdése szól a vélhetően akérdésben is szereplő hármas bontásról, azaz: az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.