Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...egyben azt is, hogy nincs érvényes keretmegállapodás vagy keretszerződés az adott beszerzési tárgyra vonatkozóan. A mostanra kialakult jogszabályi környezet ezt az igazolást nem adja meg az érintett szervezetnek, amely viszont így nem tudja – esetleg több év elteltével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...is. Egyébiránt igen, költségnövelő tényező lehet az állami szektorban a teljesítésekhez kötődő adminisztráció mértéke, vagy a jogszabályoknak való megfelelés igazolása stb. Sok összetevője lehet tehát a magasabb árnak, mely azonban nem vezethet ahhoz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki – a)-c) pontok.Végül a jogszabályhely (7) bekezdése alapján a (4) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Nemzetbiztonsági beszerzések

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
Részlet a válaszából: […] ...az okozza, hogy a Kbt. alábbi, 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivételi kör akkor tud érvényesülni, ha és amennyiben külön jogszabály tartalmazza a hivatkozott jogszabályhely szerinti eljárásrendet.A Kbt. fentiekben hivatkozott előírása szerint a törvényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti eljárásrendben el lehet tekinteni az alkalmazásától, akkor is, ha az ajánlatkérő előzetesen jelezte, feltéve hogy a mellőzés jogszabályi feltételei fennállnak. A mellőzésről – annak indokai megjelölésével – a Közbeszerzési Hatóságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásokra vonatkozó szabályok az alábbiakbantérnek el a Kbt. 18. § (2) bekezdésének főszabályától. Az előzőek szerintijogszabályhelyben szereplő egybeszámítási szabály így fogalmaz: azajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó valamely építési munka, illetve meglévő építményen végzettvalamely építési munka, részmunka kivitelezése, ha a külön jogszabálybanmeghatározott kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációval együttelkészült, vagy kivitelezése és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása műszaki feltételeknek meg nem felelésre hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, árubeszerzés tárgyában egyszerű közbeszerzési eljárást indított, illetve részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy a beszerzési tárgyak egyértelmű ajánlattevői beazonosítása végett a dokumentációban minimális műszaki paramétereket határoz meg. A felhívásra beérkezett ajánlatban szereplő két résztárgy a minimális műszaki feltételeknek nem felelt meg. Kérdésem a következő: Helyes-e az ajánlatkérő eljárása, amennyiben az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja hiánypótlás biztosítása vagy indokolás megkérése nélkül, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, valamint a műszaki paraméterek nem megfelelő volta hiánypótlási körbe nem tartozó olyan körülmény, amelynek esetleges kiigazítása vagy módosítása az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemeit módosítja, s ezáltal maga az ajánlat kerül módosításra?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – Kbt. 86.§-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Eljárás megindításának kötelezettsége a Kbt. 40. § b) pontjának nemteljesülése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] ...pontja a Kbt.-nek,tekintettel arra, hogy a 40. § (2) bekezdésének értelmezése a jogalkotó által amai napig várat magára. Az említett jogszabályhely értelmében a becsült értékkiszámítása során mindazon árubeszerzések, vagy építési beruházások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.