Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati időszak hossza nyílt eljárás, építési beruházás esetében 60 nap, mely 60 nappal meghosszabbítható a Kbt. 81. § (11) bekezdése és 70. § (2) bekezdése alábbi szabályai alapján:– a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...fenti eset is jól példázza, hogy a részekre bontási tilalom nem azt a célt szolgálja, hogy egymáshoz nem tartozó, de azonos tartalmat képviselő szolgáltatások, például: tervezési szolgáltatások kényszerű együtt kezelését irányozza elő az ajánlatkérők számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Egybeszámítási kötelezettség hasonlóság okán

Kérdés: Egybe kell-e számítani hasonlóság okán az alábbi eszközök beszerzését: terepjáró, számítógép, telefonközpont, vízhatlan ruha, építési eszközök (talicska, gumicsizma), generátor, mobil gát stb., tekintettel arra, hogy a beszerzési tárgyak különbözőek ugyan, de a beszerzés célja ugyanaz? (A beszerzési tárgyak egybeszámítva elérik a nemzeti értékhatárt.)
Részlet a válaszából: […] ...beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott intézményenként, az országgyűlésiképviselő-csoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott intézményenként, az országgyűlésiképviselő-csoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] ...– a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – akülön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek;– elektronikus eredményhirdetés esetén az előző bekezdést ésa törvény 96. § (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Meghívó eredményhirdetésre

Kérdés: Az eredményhirdetésre külön meghívót kell küldeni az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját. Ebben az esetben külön meghívót kell küldeni valamennyiajánlattevőnek, és a külön jogszabályban meghívandó szervek képviselőit(támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén) is meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Eredményhirdetés halasztása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség. A halasztás abírálóbizottság tevékenységével, a szakmai értékelés elhúzódásával, adöntéshozó hiányával (például képviselő-testület feloszlása) megfelelőenindokolható. Oka azonban az nem lehet, hogy például nincs bírálóbizottság, vagyelvesztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő jelentkezőesetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőlegszemélyeket." [Kbt. 117. §-ának (1)-(5) bekezdései.]A kétszakaszos tárgyalásos eljárás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő jelentkezőesetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőlegszemélyeket – Kbt. 116-117. §-ok;– ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstőlszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Írásos eredményhirdetés

Kérdés: Az eredményhirdetés történhet kizárólag írásban?
Részlet a válaszából: […] ...– a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – akülön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket(95. §);– az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagyeredménytelenségéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
1
2