Egybeszámítási kötelezettség hasonlóság okán

Kérdés: Egybe kell-e számítani hasonlóság okán az alábbi eszközök beszerzését: terepjáró, számítógép, telefonközpont, vízhatlan ruha, építési eszközök (talicska, gumicsizma), generátor, mobil gát stb., tekintettel arra, hogy a beszerzési tárgyak különbözőek ugyan, de a beszerzés célja ugyanaz? (A beszerzési tárgyak egybeszámítva elérik a nemzeti értékhatárt.)
Részlet a válaszából: […] ...beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott intézményenként, az országgyűlésiképviselő-csoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott intézményenként, az országgyűlésiképviselő-csoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...személyek, továbbá – aközbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a különjogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnekjelen;– az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevőknevét, címét (székhelyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Módosított ajánlatok "nyilvános" ismertetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény valóban nem teszi kötelezővé amódosított ajánlatok nyilvános bontását, azonban a gyakorlatban a végső ajánlatbontása nyilvánosan szokott történni. Ez azonban nem jelenti azt, hogyajánlatkérő bármit megtehet, hiszen köti a törvény 128. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.