Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...fenti eset is jól példázza, hogy a részekre bontási tilalom nem azt a célt szolgálja, hogy egymáshoz nem tartozó, de azonos tartalmat képviselő szolgáltatások, például: tervezési szolgáltatások kényszerű együtt kezelését irányozza elő az ajánlatkérők számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintésijogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselőügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja);– a jogorvoslati eljárás költségének összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőként szerződő fél – külön jogszabályban meghatározott feltételekszerint – köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr)útján ellenőrizni – Kbt. 306. §-ának (2)-(3) bekezdése.A továbbiakban a törvény úgy rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Leányvállalat bevonása közbeszerzési eljárásba a Kbt. 2/A §-a alapján

Kérdés: Használható-e a Kbt. 2/A §-a a leányvállalatra abban az esetben, ha csatornát akarunk építtetni, és szerepel a leányvállalat tevékenységei között közművezeték-építés, földmunka, villanyszerelés, egyéb speciális szaképítés. Vizsgálni kell-e, hogy milyen mértékben von be alvállalkozót, és milyen munkarészekre. Tudomásom szerint az is feltétel, hogy nettó árbevételének 90 százalékát a mi megrendeléseink adják. Erről nyilatkoznia is kell?
Részlet a válaszából: […] ...több, a 22. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnekminősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közösképviselőjük útján gyakorolják; továbbá a fenti, első bekezdésben foglaltakirányadóak akkor is, ha a bekezdés első pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közbeszerzésen kívüli ügyletek

Kérdés: A Kbt. módosítását követően mely ügyletek nem tartoznak a törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt.22. §-ának (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közöstulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útjángyakorolják.Végül a 2/A § (3) bekezdése szerint az (1) bekezdésbenfoglaltak irányadóak akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...több, a 22. § (1) bekezdése szerintajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetbenjogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják.Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés a szóbanforgó esetben határozott időre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

A Kbt. újabb módosítása

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnekminősülő szervezet közös tulajdonában áll; ebben az esetben jogaikat közösképviselő útján gyakorolják.Az új jogszabályhely harmadik bekezdése értelmében,amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.