Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] ...– a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – akülön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek;– elektronikus eredményhirdetés esetén az előző bekezdést ésa törvény 96. § (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá – a közbeszerzéshez támogatásbanrészesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervekképviselőit, illetőleg személyeket.A 96. § (1) bekezdése alapján az eredményhirdetés során azajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmező köteles erről értesíteni az ajánlatkérőt, illetőleg abeszerzőt.)A kérelemben meg kell jelölni– a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét(lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;– kérelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...jogvesztéssel jár.A Kbt. 324. §-ának (1) bekezdése szerint a Döntőbizottsághoz címzett kérelemben meg kell jelölni a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a kérelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.