Szerződés megkötése részek esetében

Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A részek teljes mértékben függetlenek egymástól a szerződések aláírása és az iratbetekintés vonatkozásában is. Mivel más részbe eleve nem tud betekinteni olyan, aki nem részes az eljárásban, így nemcsak technikailag, hanem jogilag is elkülönülnek a részek egymástól. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatuk érvénytelenné vagy a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításával, akkor akár előzetes vitarendezési kérelemmel, akár jogorvoslati kérelem benyújtásával lehetőségük van az ajánlatkérői döntés felülvizsgálatának kezdeményezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Közbeszerzési eljárás mellőzése

Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
Részlet a válaszából: […] ...A közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött szerződéshez [Kbt. 137. § (1) bekezdése] kapcsolódó jogorvoslati kérelem benyújtására hosszabb idő áll rendelkezésre. Az ilyen kérelem a jogsértésnek, azaz a szerződés megkötésének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...megkötését követő kommunikációra (kivéve a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezés, iratbetekintési kérelem és az iratbetekintési kérelemmel kapcsolatos kommunikáció, valamint nyertes ajánlat jellemzőire vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Előzetes vitarendezés minősítése

Kérdés: Ajánlattevőként előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be az ajánlatkérőhöz, mert szakmai tudásunk szerint a beszerzési tárgyra vonatkozó műszaki paramétereket indokolatlanul versenyszűkítőnek láttuk. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította. A kiegészítő tájékoztatásokat követően újabb előzetes vitarendezési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz, amelyben kértük az ajánlattételi határidő meghosszabbítását. Erre a kérelemre az ajánlattételi határidő lejártáig nem kaptunk választ, így ajánlatot nem nyújtottunk be. Az ajánlatkérő eljárását megtámadhatjuk a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
Részlet a válaszából: […] ...80. § (1) bekezdés a) pontja szerint az előzetes vitarendezés feltétele, így a benyújtott kérelme nem minősül előzetes vitarendezési kérelemnek. Erre tekintettel az ajánlatkérőnek ezt nem kell megválaszolnia, továbbá nem is kell figyelembe vennie, azaz erre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Határidők számítása kiegészítő tájékoztatás esetében

Kérdés: A Kbt. 48. § (3) bekezdése a Kbt. 56. § (2)-(3) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatás nyújtására és kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre is alkalmazandó? Azaz amennyiben a válaszadási, illetve kérdezési határidő pl. vasárnap jár le, úgy a hétfői nap lesz a válaszadás, illetve kérdezés határideje?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi rendelkezések összhangját nehéz megteremteni abban az esetben, amikor tudjuk, hogy minden esetben sérül valamely fél joga, miközben kevesebb idő nem állhat rendelkezésére a jelentkezőnek, az ajánlattevőnek, mint a jogszabályban meghatározott kérdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 80. §-a tartalmazza az előzetes vitarendezés szabályait. Az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásának eltérő következménye van a közbeszerzési eljárás ajánlattételi (és részvételi) szakaszában, illetve a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...megkötéséhez van kötve [Kbt. 54. § (5) bekezdés]. A szerződéskötés tilalmára vonatkozó szabályok egy előzetes vitarendezési kérelem, jogorvoslati kérelem vagy kezdeményezés benyújtása esetén [Kbt. 80. § (5) bekezdés, Kbt. 131. § (7) bekezdés] pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Közbeszerzési eljárás felfüggesztése

Kérdés: Felfüggeszthetjük a közbeszerzési eljárásunkat az Ákr. alapján, ha olyan előzetes vitarendezési kérelem érkezik, amelynek eldöntéséhez több tényezőt kell megvizsgálni, és nem elég a 3 munkanap a kérelem megválaszolására?
Részlet a válaszából: […] ...részletesen szabályozott szerződéskötési folyamat, mintsem egy hatósági eljárás.Bár a kérdés kifejezetten az előzetes vitarendezési kérelemre vonatkozó határidővel van összefüggésben, de valamennyi Kbt.-ben foglalt határidőre vonatkoztathatóan elmondható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...iránti kérelmet a Közbeszerzési Hatósághoz kell benyújtani. Sikeres öntisztázás esetén a szerv (vagy az annak határozatát kérelemre felülvizsgáló bíróság) jogerősen kimondja, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat benyújtását megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
1
2
3
14