Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...megkötéséhez van kötve [Kbt. 54. § (5) bekezdés]. A szerződéskötés tilalmára vonatkozó szabályok egy előzetes vitarendezési kérelem, jogorvoslati kérelem vagy kezdeményezés benyújtása esetén [Kbt. 80. § (5) bekezdés, Kbt. 131. § (7) bekezdés] pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a Kbt. értelmében az alábbiak szerint nyílik lehetőség:Kérelemre történő megtámadás során a határidők szűkebbek, mint hivatalból történő eljárásindítás esetében.A Kbt. 137....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...következőrendelkezés lép:"Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikusúton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatosálláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számítotthárom munkanapon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések a következők:– amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezésikérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszánakmegküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést – Kbt. 96/B.§-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Jogorvoslat és előzetes vitarendezés kapcsolata

Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogos érdekét a közbeszerzésitörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.A (2) bekezdés szerint a kérelem a közbeszerzési eljárástlezáró jogsértő döntés esetében– az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos adatokat[305. § (5) és (6) bekezdés];– a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1)bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...III. 2.2. pontjában meghatározottaknem ellentétesek a Kbt. rendelkezéseivel, az ajánlati felhívás ellen kérelmezőnem élt jogorvoslati kérelemmel, vagyis tudomásul vette, az ajánlatifelhívásban meghatározottakat. Az I. rendű kérelmező kérelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Jogorvoslati rendszer változásai

Kérdés: Változik-e a jogorvoslat rendje április 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...javítására, illetve az írásbeli összegezés módosítására irányulókérelmet az ajánlatkérőhöz benyújtani. Az ajánlatkérőnek a kérelemben foglaltakatmeg kell vizsgálnia, és egyetértése esetén az írásbeli összegezést – azérintett ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.