10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Információhoz jutás iratbetekintés során
Kérdés: Az ajánlatkérő jogszerűtlenül megmutatta az ajánlat nagy részét az iratbetekintés során. Természetesen a versenytárs talált benne hibát, jelenleg jogorvoslati eljárás van folyamatban. Ha igazoljuk, hogy az ajánlattevő jogszerűtlenül jutott információhoz, akkor egyáltalán köteles-e a jogorvoslati fórum vizsgálni a kérdést, vagy elutasítja, hiszen a bizonyíték jogszerűtlenül jutott az ajánlattevő tudomására?
2. cikk / 10 Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén
Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
3. cikk / 10 Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása
Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
4. cikk / 10 Iratbetekintés biztosításának módja
Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
5. cikk / 10 Iratbetekintés biztosításának módja
Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
6. cikk / 10 Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
7. cikk / 10 Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
8. cikk / 10 Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megküldésének módja
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet elegendő e-mailen megküldeni?
9. cikk / 10 Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése
Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
10. cikk / 10 Változások a Kbt.-ben
Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
