Közbeszerzési eljárás mellőzése

Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
Részlet a válaszából: […] ...A közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött szerződéshez [Kbt. 137. § (1) bekezdése] kapcsolódó jogorvoslati kérelem benyújtására hosszabb idő áll rendelkezésre. Az ilyen kérelem a jogsértésnek, azaz a szerződés megkötésének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában a hatóság felel. Esetünkben tehát az ajánlatkérő kötelezettsége csak abban a vonatkozásban áll fenn, hogy a jogorvoslati kérelemre adott válaszát az ügyben érdekelt felek tudomására kell hoznia. Mivel a jogorvoslati eljárás megindítását követően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a Kbt. értelmében az alábbiak szerint nyílik lehetőség:Kérelemre történő megtámadás során a határidők szűkebbek, mint hivatalból történő eljárásindítás esetében.A Kbt. 137....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyalások nyilvánossága

Kérdés: Kik vehetnek részt, lehetnek jelen a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyaláson? Hallgatóságként bárki bemehet-e, illetve az üzleti titokra hivatkozással kérhető-e ún. "zárt" tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottságindokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságotkérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok,üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...kérésére meg kell küldeni. Az összegzés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető.A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...illetékessége az egész ország területére kiterjed.)A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a fenti jogsértések miatt kérelem benyújtására jogosult az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.