Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés megkötésére és– a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a Kbt. 45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a kizáró oki nyilatkozatokat sem kell benyújtani az ajánlattétel során, valójában az ajánlattétel csak egy regisztrációs kérelem benyújtásával történik. Így valóban minden más, a későbbiekben a licit megkezdésével tett ajánlat logikailag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megküldésének módja

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet elegendő e-mailen megküldeni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet az elektronikus eljárás cselekmények gyakorlása során az alábbiakat írja elő.Az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.