Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben a jogsértéstkonkrétan elkövette az ajánlatkérő, jogorvoslati kérelmet nyújt be aKözbeszerzési Döntőbizottsághoz. A kérelemben megjelöli a vitatott ajánlatkérőiintézkedést, döntést, és azt, hogy szerinte mit kellett volna tennie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépésétkövető egy évnél későbbi időpontban történik.Az ajánlatkérő kérelemre – annak kézhezvételétől számítottkét munkanapon belül – köteles tájékoztatni a más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Jogorvoslat és előzetes vitarendezés kapcsolata

Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogos érdekét a közbeszerzésitörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.A (2) bekezdés szerint a kérelem a közbeszerzési eljárástlezáró jogsértő döntés esetében– az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...III. 2.2. pontjában meghatározottaknem ellentétesek a Kbt. rendelkezéseivel, az ajánlati felhívás ellen kérelmezőnem élt jogorvoslati kérelemmel, vagyis tudomásul vette, az ajánlatifelhívásban meghatározottakat. Az I. rendű kérelmező kérelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.