Válaszadás elmulasztása kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre

Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy milyen eljárástípusról beszélünk, és hogy volt-e esetleg hétvége, ünnep, mely a határidők számítását kis módon megváltoztatta volna.A Kbt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos adatokat[305. § (5) és (6) bekezdés];– a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1)bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnekeljárást.[A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében a kérelem ajogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzésieljárást lezáró jogsértő döntés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Alvállalkozók pályáztatásának rendje

Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] ...lejártáig rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik,az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétőlszámított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy ésszerűidőben kérték, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.