Iratbetekintés nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?
Részlet a válaszából: […] ...mire szükséges elektronikus út használata az EKR-en keresztül. Az alábbiak értelmében nem elektronikus úton történik az iratbetekintési kérelem előterjesztése és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció."Kbt. 41. § (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépésétkövető egy évnél későbbi időpontban történik.Az ajánlatkérő kérelemre – annak kézhezvételétől számítottkét munkanapon belül – köteles tájékoztatni a más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevőcsatolja az esetleges aktuális változásbejegyzések alapját képező okiratokat,illetve a változásbejegyzési kérelem másolatát. Ebből megállapítható az aktuálisanbejelentett változások köre. Megjegyezzük, hogy a változások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalás nyilvános. AKözbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egyrészéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha azállamtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározottmás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...elírást (névcserét, hibás névírást,szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) javítson ki. Azajánlatkérő az elírást kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. Akijavított összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.