Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmetbenyújtó ajánlattevő a Kbt. 323. §-ában megállapított határidőn belülnyújtotta-e be a jogorvoslati kérelmét. Azaz a kérelem nem késett-e el,jogosulttól származott-e, továbbá hogy mire vonatkozott.További körülményként vizsgálni szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a Kbt. utóbbi módosításával a jogorvoslatra vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...volta miatt a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamaravagy érdek-képviseleti szervezet is jogosult kérelmet benyújtani. A kérelembenyújtásának határideje főszabály szerint az ajánlattételi, illetve meghívásoseljárásban a részvételi határidő. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos adatokat[305. § (5) és (6) bekezdés];– a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1)bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titok szabályozása a Kbt.-ben eltér a Ptk.-banalkalmazottól. Azaz az üzleti titok sajátossága, hogy ajánlatában azajánlattevőnek el kell azt különítenie. A Kbt. 4. §-ban az alábbiak szerint hivatkozik a Ptk.szabályozására, majd specifikálja azt a 73. §-ban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...szemben.[A fentiekhez kapcsolódóan rögzítjük a következőket:A Kbt. szabályai szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságeljárása kérelemre vagy hivatalból indul.A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a Kbt. 345.§-ában foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemneka végzés végrehajtására halasztó hatálya van;– a Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát aKözbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...elírást (névcserét, hibásnévírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) javítson ki. Azajánlatkérő az elírást kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. Akijavított összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...elírást(névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonlóelírást) javítson ki. Az ajánlatkérő az elírást kérelemre vagy kérelemhiányában is kijavíthatja. A kijavított összegezést az ajánlatkérő legkésőbb azeredményhirdetést követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...kérésére meg kell küldeni. Az összegzés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető.A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.