Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...3-5. és 6-7. címek rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogyaz építési beruházás dokumentációjának nem kell árazatlan költségvetést és az etörvény felhatalmazása alapján alkotott külön jogszabály szerinti tervekettartalmaznia. A második részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...továbbításáról, szükségesetén a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. (Az utaltjogszabályhely értelmében a költségvetési szervek külön jogszabálybanmeghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket,illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

"Lényeges változtatás" gyakorlati értelmezése a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?
Részlet a válaszából: […] ...fontos, hogy minden, az adott eljárás szerint relevánsdokumentum, nyilatkozat stb. az ajánlatban rendelkezésre álljon. Valóban nem a "legköltséghatékonyabb"megoldás, de a viták elkerülése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekébenjavasoljuk fentiek alkalmazását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...azok összeépítésének rajzai, amelyek az általános terveken kellően nemábrázolhatók.Végül ún. részletezett követelmény a költségvetési kiírás,mennyiségi kimutatás: költségvetési kiírás (árazatlan) minőségikövetelményekkel, mennyiségkimutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.