Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, mely eljárások során ez az arány magasabb is lehet.A kormányrendelet 28. §-ának változása pontosítás, mely az árazott költségvetés tételeivel kapcsolatos egyeztetést a továbbiakban nem szűkíti 90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt; és az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna. Az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok együttes nettó értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyeka) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], ésb) beszerzésére egy ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatokérdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzéstárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevőkrendelkezésére bocsátani.A műemlékekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokra eddig isspeciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés)anyagköltség- és munkadíjforrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagyrendelkezésére fog állni,– az előző három üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés)anyagköltség- és munkadíjforrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagyrendelkezésére fog állni,– az előző három üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés) anyagköltségés munkadíj forrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagy rendelkezésére fogállni,– az előző három üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
Részlet a válaszából: […] Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvetőbiztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonságiintézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. Korm.rendelet, a Kbt. felhatalmazása alapján szabályozza az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...mellőzhető, ha törvény, kormányrendeletvagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre -melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani – vonatkozóan eztlehetővé teszi.Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Dokumentáció átruházása, publikálása

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] ...és azajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban aközbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kellmegállapítani.A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belülvisszajár, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
1
2