Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés)anyagköltség- és munkadíjforrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagyrendelkezésére fog állni,– az előző három üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Szakértő kirívóan alacsony árra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteleskérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálhatóbérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, vagyazokat kirívóan meghaladja, illetve ha a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházásesetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre ésköltségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételifeltételeit, az építési eljárásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.