Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Integritás Hatóságot az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: Törvény) hozta létre. Erre utal a kérdező is, mint az Integritás Hatóság "saját törvénye".A Törvény 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Versenyt kizáró értékelési szempontrendszer alkalmazása

Kérdés: Előírható-e olyan értékelési szempontrendszer, amelyre csak egy válasz adható, azaz nincs verseny?
Részlet a válaszából: […] ...meg, akkor a szolgáltatási díjat úgy szükséges kalkulálni, hogy az fedezze a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet működésével kapcsolatos költségeket. "Mindegyik szövetkezet eltérő összetételű és számú tagsággal, gazdálkodással, körülményekkel, kiadásokkal rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmát. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket:A D.173/2018. számú döntésben felmerült, hogy a nyertes ajánlat és a tervezői költségvetés nagyfokú hasonlóságot mutat, mely megalapozhatja az összeférhetetlenséget.Az ajánlatkérő álláspontja szerint ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyeka) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], ésb) beszerzésére egy ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Cégszerű nyilatkozat dokumentáció átvételéről

Kérdés: Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésére állt a dokumentáció,azaz esélyegyenlő módon hozzájuthatott minden potenciális ajánlattevő azinformációhoz. Az ajánlat költségei kapcsán vélhetően arra utal a kérdező,hogy az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén

Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban – a törvényi szabályozásszerint – nem automatizmus az ajánlattevő költségeinek megtérítése. A Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében adokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...tartása érdekében a jogosulta szükséges intézkedéseket megtette. Nem minősül üzleti titoknak az állami és ahelyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatásfelhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;– rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és ajogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az előző bekezdés 3-5.pontja szerint határoz, egyben– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
2