Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...de az ezek alapjául szolgáló – a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.Önmagában az egyenértékűség igazolására benyújtott információ nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatokérdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzéstárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevőkrendelkezésére bocsátani.A műemlékekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokra eddig isspeciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlati elemre vonatkozó adatokatköteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapjánkalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásosbéreket, vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nemalkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztésköltségeit fedezi;– szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatástermészete miatt a szerződéses feltételek meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén

Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban – a törvényi szabályozásszerint – nem automatizmus az ajánlattevő költségeinek megtérítése. A Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében adokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő helyiönkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségiönkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségiönkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy azeljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Kiírás időpontja a költségkeret meglétének függvényében

Kérdés: Kiírható-e a közbeszerzési pályázat akkor, ha még nincs jóváhagyott költségkeret?
Részlet a válaszából: […] ...feloldására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hanyagságból nemtudja vagy nem akarja eldönteni egy ajánlatkérő, hogy mire lesz elegendő aköltségvetése, s erre a késésre hivatkozva nem köt szerződést az eljárás végén.Az indoknak tehát elfogadhatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Irányadó jogszabály a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződésekhez kapcsolódó pótmunkák, pótköltségek vonatkozásában

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén – figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek 5. számában a 139. számú kérdésre adott válasz ezzel szemben egy másik esetre vonatkozik, nevezetesen, amikor olyan pótmunkák (pótköltségek) merülnek fel építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, amelyek előre nem látható körülmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Közbeszerzési eljárás megindítása

Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet, az állam, a köztestület, a közalapítvány, a Magyar Nemzeti Bank stb. – Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének a-j) pontjai] a költségvetési év elején, lehetőség szerint minden év április 15-éig éves összesített közbeszerzési tervet kell készíteniük az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.