Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, mely eljárások során ez az arány magasabb is lehet.A kormányrendelet 28. §-ának változása pontosítás, mely az árazott költségvetés tételeivel kapcsolatos egyeztetést a továbbiakban nem szűkíti 90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Béremelés teljesítésének igazolása

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?
Részlet a válaszából: […] ...megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzésieljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamintelkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.Az előző bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyeka) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], ésb) beszerzésére egy ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Önkormányzatok rendeletalkotási jogköre

Kérdés: A 2006. évi CXXXV. törvény új 17/B. §-sal egészíti ki a Kbt.-t, amely szerint az önkormányzatok rendeletalkotási jogkört kapnak. Mire vonatkozik ez a jogkör?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólagosan feljogosított szervezetet;– meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatályaalá tartozó költségvetési szervek körét, az eljáráshoz való csatlakozáslehetőségét;– meghatározza a helyben központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...szervek a feladat- éshatáskörüknek megfelelően rendszeresen ellenőrzik, és jogsértés eseténeljárást, intézkedést kezdeményeznek.A költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározottfelügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti rendelkezéseknek megfelelően, a (2) és (3)bekezdésben foglalt eltérésekkel bonyolíthatja le. Ha a közbeszerzést azEurópai Unió költségvetéséből, illetve a közbeszerzési törvény 27. §-ábanmeghatározott forrásból is támogatják, akkor az intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...kívülpéldául: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok,környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek,gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás,pótalkatrészek biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.