Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...második részében megvalósítandó közbeszerzések becsült értékének megállapítását. A kérdés szerinti ajánlatkérőnek mint költségvetési szervnek, amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdés cb) alpontja szerinti szervezetnek minősül (állami költségvetési szerv),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontrendszerét az új szabályozás három csoportra osztja, a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség és a legjobb ár-érték arány. Ez utóbbit a törvény 76. §-ának (3) bekezdése értelmezi, mely a szubjektív,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] ...titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseketmegtette.Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzatiköltségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával,költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.