Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, mely eljárások során ez az arány magasabb is lehet.A kormányrendelet 28. §-ának változása pontosítás, mely az árazott költségvetés tételeivel kapcsolatos egyeztetést a továbbiakban nem szűkíti 90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Szerződések nyilvántartási összege, egybeszámítás többéves bérlet, lízing esetén

Kérdés: Három-, illetve négyéves gépjárműbérleti, illetve lízingszerződés esetén – amennyiben közbeszerzés alá tartozik – az éves, negyedéves kimutatásokban milyen összeggel kell a szerződéseket nyilvántartani? Melyik évre vonatkozóan kell a szerződéseket egybeszámítani – szerződéskötés, lejárat éve?
Részlet a válaszából: […] ...mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatásokértékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyeka) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], ésb) beszerzésére egy ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...3-5. és 6-7. címek rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogyaz építési beruházás dokumentációjának nem kell árazatlan költségvetést és az etörvény felhatalmazása alapján alkotott külön jogszabály szerinti tervekettartalmaznia. A második részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet)2. §-a szerint az építési beruházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti,műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével azajánlatkérő határozza meg, a tervezett beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? - Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? - Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a 2/A. §, valamint a Kbt. 29. § (2)bekezdésének h) pontjában meghatározott kizárólagos joga az annak hátteréülszolgáló közösségi jog rendelkezései alapján csak közszolgáltatási feladatraalkalmazhatók, a közvetlen szerződéskötés lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapalatt [Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Pályáztatási kötelezettség fennállása

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Részlet a válaszából: […] ...az árubeszerzéseknek vagy építési beruházásoknakvagy szolgáltatásoknak az értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapalatt – Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése – kerül sor, és– beszerzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.