Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] ...a D. 39/2021. számú határozatot.Az érintett esetben a Kbt. alapján az ajánlatokkal szembeni fő tartalmi előírás kizárólag az árazott költségvetés megléte és ajánlat részeként történő benyújtása.A kérelmező értelmezésében az árazott költségvetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, mely eljárások során ez az arány magasabb is lehet.A kormányrendelet 28. §-ának változása pontosítás, mely az árazott költségvetés tételeivel kapcsolatos egyeztetést a továbbiakban nem szűkíti 90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...– a)-c) pontok.Hatálybalépésre vonatkozó szabályok az átmeneti rendelkezések között az alábbiak.A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 140. § (2) bekezdését azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...Ükt. hatálybalépése után megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.A törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...továbbításáról, szükségesetén a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. (Az utaltjogszabályhely értelmében a költségvetési szervek külön jogszabálybanmeghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket,illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.