Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet a válaszából: […] ...ne sértse meg a részekre bontás tilalmát. A másik szempont a különálló működési egység kérdése, mely saját gazdasági szervezettel, költségvetéssel rendelkezik. Ez fióktelepek esetében kevéssé szokott jellemző lenni, tehát a részekre bontás tilalma szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet szól a 12 hónapnál nem régebbi költségvetésről, de nem a kérdésben megfogalmazottak szerint, mivel itt az irány­adó költségvetés alkalmazásáról szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] ...státuszt meghatározza, az adott szervezetnek szervezeti-működési formája alapján kell besorolnia magát valamelyik státuszba.A költségvetési szervek szintén a 6. § (1) bekezdés b) pont szerint ajánlatkérők, de a költségvetési szervek belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] ...egy időben történő felmerülése a továbbiakban nem lesz meghatározó a beszerzés funkcionális egységét illetően, mivel az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem meghatározóak a továbbiakban.4. Többféle tárgyú szerződés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...például az egységes tervezés és döntés. A C-574/10. számú ítéletben az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem meghatározhatók egy beszerzés funkcionális egységét illetően.A főszabály tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...§ (4) bekezdés]Az Épkiv. értelmező rendelkezései tartalmazzák többek között a pótmunkát, többletmunkát, mi több, az árazatlan költségvetést és a rezsióradíjat is az alábbiak szerint.A 2. § értelmében a rendelet alkalmazásában– építési munkaterület:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Felújítási munkák dokumentálásának szabályai a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...az építmény olyan részeinek, szerkezeteinekés azok összeépítésének rajzai, melyek az általános terveken kellően nemábrázolhatók.4. Költségvetési kiírás, mennyiségi kimutatás: Költségvetésikiírás (árazatlan) minőségi követelményekkel, mennyiségkimutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.