13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Közbeszerzési értékhatárok 2015. november 1-jétől
Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?
2. cikk / 13 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
3. cikk / 13 Építési beruházások április 1-je után
Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?
4. cikk / 13 Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra
Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
5. cikk / 13 Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül
Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
6. cikk / 13 Közbeszerzési értékhatárok 2007-ben
Kérdés: 2007. évre melyek az irányadó közbeszerzési értékhatárok?
7. cikk / 13 Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben
Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
8. cikk / 13 Új értékhatárok értelmezése
Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
9. cikk / 13 Pályáztatási kötelezettség fennállása
Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
10. cikk / 13 Támogatott ajánlattevő
Kérdés: Elnyertünk egy pályázatot, és több mint 50 százalékban támogatást kap a cég. Azt az információt kaptuk, hogy be kell jelentenünk a céget, mint a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetet. Milyen szervnél kell ezt megtennünk, és feltétlenül szükség van-e rá? Amennyiben igen, akkor minden további beszerzésünket a Kbt. szerint kell a jövőben lebonyolítanunk?
