Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlat visszavonása, visszalépés hiánypótlási szakaszban

Kérdés: Egyetlen ajánlattevőként hiánypótlási szakaszban vagyunk, de már korábban kellett volna nyilatkoznunk, ha nem tartjuk fenn az ajánlatunkat. Felmerült bennünk, hogy esetleg nem tartjuk fenn az ajánlatunkat. Van erre még lehetőségünk? (Összegzést még nem kaptunk.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében a válasz elmaradásával valójában igen válasz született, mivel a főszabály szerint a válasz elmaradása ebben a fázisban valójában az ajánlati kötöttség automatikus meghosszabbodását eredményezi, függetlenül az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Nyilatkozat ajánlati kötöttség időtartamáról ajánlati biztosíték átutalással történő teljesítése esetén

Kérdés: Általában bankgarancia formájában adunk ajánlati biztosítékot, most azonban az ajánlat beadási határideje olyan közel van, hogy inkább az átutalás mellett döntöttünk. Az ajánlati felhívásban pontosan rendelkeznek arról, hogy mely bankszámlára kell beérkeznie az összegnek a bontásig. Mivel tárgyalás is lesz az eljárás során, és az ajánlati kötöttség a tárgyalás végén a végső ajánlati ár megadása után áll be, és a kívánalmak szerint 30 napig fenn kell tartani az ajánlatunkat, a bankgarancia esetében nekünk kellett volna megadni a banknak, hogy mi legyen a határidő, amíg az összeg esetlegesen lehívható. Átutalás esetén nincs ilyen kívánalom? Nem kell rendelkeznünk az ajánlati kötöttség időtartamáról mint a bankgarancia esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése szerint a biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Ajánlat visszavonása az ajánlattételi határidő lejárta után

Kérdés: Visszavonhatom-e az ajánlatomat az ajánlattételi határidő lejártát követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség ellenére az ajánlattevőnek lehetősége van visszalépni, ha a teljesítésre képtelenné vált. Amennyiben ajánlati biztosíték befizetésére került sor, és az ajánlati kötöttségi időszakban lép vissza az ajánlattevő, mindez az ajánlati biztosíték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Konzorcium igazolása a kizáró okok vonatkozásában

Kérdés: A kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tekintetében konzorcium (közös ajánlatevők) esetén ki minősül ajánlattevőnek? Az, akit felhatalmaznak a konzorciumi tagok (esetünkben három) a vezetésre, vagy továbbra is mind a három konzorciumi tag a negyedik taggal – vezetővel – együtt? Tehát elégséges-e a vezetőnek nyilatkoznia/igazolnia a kizáró okok hiányát, vagy mellette párhuzamosan mindegyik konzorciumi tag és a vezető is köteles nyilatkozni/igazolni azt?
Részlet a válaszából: […]  A közös ajánlattételre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 25.§-a rögzíti az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagynyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevőkvagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Konzorcium a közbeszerzésben 2012-től

Kérdés: Változtak-e a konzorciumra vonatkozó elő­írások?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. a gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályokközött a korábbi konzorciumi szabályok megtartása mellett továbbirendelkezéseket tartalmaz az alábbiak szerint.Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagynyújthat be részvételi jelentkezést. Az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kifizetés konzorcium tagjának

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. nem határoz meg ezzel kapcsolatban részletszabályt,mindez az ajánlattevők szabad döntésén múlik.2012. január 1-jétől ugyanakkor annyi segítséget kapnak agyakorlatlanabb közös ajánlattevők, hogy a Kbt. felhívja figyelmüket azalábbiakra: – több gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közös ajánlattétel az új törvényben

Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
Részlet a válaszából: […]  A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok egy részét egyjogszabályhelyen, a 25. §-ban vonták össze, továbbá egy kiegészítő elem az újtörvény 55. §-ában is található.A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok között újdonsága képviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.