Öntisztázás a szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésszegésként szankcionálni kívánja. Az elterjedt szankciók általában többfélék: a szerződés felfüggesztésétől a valamilyen kötbér alkalmazásáig, a súlyos szerződésszegéssé minősítésen át a szerződés egyoldalú megszüntetéséig sokféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Színlelt ajánlattétel

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem akarják, hogy a keretmegállapodásos partnerük megszüntesse szerződésüket. Ezen a helyzeten az sem változtat, hogy több ajánlatkérő kötbérhez köti az érvényes ajánlattételt. A piaci viszonyok nagymértékű megváltozását nem fogják tudni sem szerződésmegszüntetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Kötbér szerződéses biztosítékként történő értelmezése

Kérdés: Kérem, értelmezzék a szerződéses biztosíték fogalmát annak a felvetésnek a szempontjából, hogy a kötbér közbeszerzési szempontból szerződéses biztosítéknak tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.Mivel a kötbér, kárátalány jellegű, szerződést megerősítő biztosíték, így nem tartozik a Kbt. 126. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Biztosíték és kötbér

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezi, melyet előre, a teljesítést megelőzően, vagy a jótállási időszakot megelőzően kell rendelkezésre bocsátani. A kötbér ugyanakkor kárátalány jellegű, mely eleve a hibás, késedelmes stb. szerződésteljesítést követően merül fel. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Meghiúsulási kötbér előírhatósága

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...látjuk, a kérdés arra irányul, hogy a Kbt. korlátozza-e a kötbér előírásának mértékét is, vagy a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körében alkalmazása a Ptk. értelmében történik, azaz arányosan előírható.A Kbt. e tárgyban az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Kötbér a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 126. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésben kikötött biztosítékok körét és mértékét a felhívásban meg kell adni. A (4) bekezdés alapján e biztosítékok körébe (ellentétben a Ptk.-val) a kötbér nem tartozik bele, mivel a kötbért a hibás, hiányos vagy nemteljesítést követően kell kifizetni. Megtehetem-e hogy az eljárást megindító felhívás III.1.1. pontjában a szerződésben előírt kötbért nem említem meg?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Kbt. egyszerűen bevezeti a teljesítési biztosíték fogalmát, és nem hozza összhangba azt a Ptk. szóhasználatával. A Ptk. a kötbért mint kárátalány jellegű szerződést biztosító mellékkötelezettséget szabályozza a 246-247. §-aiban.A 246. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Kötelező biztosíték közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítését meg sem kezdi, illetve megkezdi, de nem fejezibe. Nem minősül teljesítési biztosítéknak a Ptk. szerinti késedelmi kötbér és ahibás teljesítés miatti kötbér, azaz ezek a kötbérfajták külön is kiköthetők aszerződésben. Teljesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ajánlati biztosíték szabályozása

Kérdés: Változott-e az ajánlati biztosíték szabályozása 2010. szeptember 15-e után?
Részlet a válaszából: […] ...a saját érdekkörében felmerült ok miattmeg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be, nem minősül teljesítésibiztosítéknak a késedelmi kötbér és a hibás teljesítési kötbér. Ajólteljesítési biztosíték a jótállási kötelezettség teljesítését biztosítja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...– mint azt a fentiekből láthatjuk – tehát nemad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például azár, a kötbér vagy a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó olyan elem kerülnemódosításra, amely változtatott volna az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.